Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. ÁPRILIS

2011.04.01

04.02.

Átmentünk Jocóékhoz Esztergomba, ahol több program is várt ránk. Nemsokára befutottak Verocsék is, úgyhogy irány Bajót. A falut elhagyva egy erdei úton mentünk vagy két kilométer t.Aztán egyszer csak megálltunk. Ameddig a szem ellátott, mindent medvehagyma borított. Elhelyezkedtem a hintómban, és irány az erdő. Anyuék nekiláttak a szüretelésnek, míg engem Joci szórakoztatott. Medvehagymát tűzött a sapkámra és körbejártuk a csapatot, folyamatosan ellenőrizve, hogy ki mennyit szedett. A kellő mennyiségű medvehagyma leszedése után ismét autóba ültünk, és visszamentünk Jociékhoz. Mire odaértünk, eljött az ebéd ideje is. Amíg én Veroccsal ettem, addig Apu és Jocó a kertben tevékenykedtek a bogrács körül. Kaja után egy fotó kedvéért veroccsal beültünk egy babakocsiba és úgy néztünk ki, mint egy kettes bob csapat. Mivel nagyon sütött a nap, még Anyu napszemüvegét is felvette. Mit mondjak elég viccesen néztem ki benne.


04.03.

Átjöttek Laci bácsiék bográcsozni. Már nagyon vártuk, hogy kitavaszodjon és a kertben lehessen tevékenykedni..Ennek legjobb formája természetesen nem a gazolás, hanem a bográcsolás. Kivittük a székemet meg a babakocsimat és amíg Apuék főztek, én próbáltam ellesni a trükköket. Nagyjából öt percenként kellett arrébbköltöztetni engem, mert a füst mindig arra szállt, ahol én voltam. Mint tudjuk, szépre száll a füst, de bolond aki tűri.


04.07

Megjött az új autós ülésem. Nagyon szuper. Ez egy Concorde Ultimax ülés, amit mindkét irányba be lehet kötni, teljesen le lehet fektetni és nagyon jól tartja a buksimat is. Anyut a hideg rázza, amikor egy gyerek ülve alszik az autóba és a lógó feje ide oda himbálózik. Szóval fontos volt a kényelem és persze a biztonság is. Nagyon sokat keresgéltünk, mire e mellett döntöttünk. Az ülésért Anyuéknak este kellett elmenni, de mivel az autóban mindig elalszom, így itthon kellett maradnom. Ha végig aludnám az utat, akkor tuti, hogy este lesem lehetne lőni. Szóval átmentem Éva néniékhez, és ahogy Anyuék ki tették a lábukat éktelen hisztibe kezdtem. Nagyon hiányoztak Anyuék és persze nagyon álmos is voltam, de mivel Éva néniék azt az instrukciót kapták, hogy ha lehet akkor ne aludjak el. Meg is tettek mindent, hogy ez így legyen. Apu végig száguldotta a várost, annyira siettek haza. Mire hazaértek kipattant a szemem és a sírás is elmúlt.


04.11.

Olyan ütemben növök, hogy már az elektromos hintám is kicsinek bizonyul. Ezért aztán Anyuék hinta vadászatba kezdtek. Találtak is egy remek hintát, pontosabban egy hintaágyat. Négy spagócán lóg, körben fa kerete van és olyan anyagból van mint a nyugágyak. Elöl a lábamnál van két luk, hogy ha ülök benne, akkor ki tudjam dugni a tappancsaimat. A felkötési pontnál egy darabon gumikötél van, így ha kellőképpen leengedjük a hintát, úgy hogy leérjen a lábam, akkor tudok vele ugrálni is. Csodás kis szerkezet. És szemmel láthatóan nagyon élvezem a használatát.


04.18

Eljött az idő, hogy meglátogassuk a doktorbácsit. Nem mint ha bármi bajom lenne, egyszerűen csak oltást kapok. Egyszer már kaptam ilyet, most kapom a másodikat. Az elsőnél az önkormányzat még támogatta az oltást, de sajna most már fizetni kellett érte. Semmi sincs ingyen. Ha már ott voltunk, m nem maradhatott el a szokásos méreckedés sem. A mérleg szerint 8,65 kg vagyok. A doktorbácsi és a védőnéni is megdicsért, hogy milyen szép vagyok és milyen egészséges színem van. Nem csoda, hisz rengeteget vagyok a levegőn. Minden nap sétálunk, ha megoldható, akkor kétszer is. Ilyenkor persze visszük a kutyusokat is.


04.19.

Újabb evésnél marad el a tápszer. Most már ebédre is igazi kaját kapok. Délben főzeléket, uzsonnára pedig valamiféle gyümölcsöt. Mindkét alkalommal egy – egy egész üveggel szoktam megenni. Úgy csináljuk, hogy ha Anyu talál olyan hamit, amit még nem ettem, akkor abból kapok bemelegítésnek pár kanállal, aztán jöhet valami olyan, amit már ismer a pocim. A minap annyira bele jöttem a hamizásba, hogy ebédre mindjárt két üveg főzeléket is betermeltem. Lehet, hogy ettől nőttem ilyen szép nagyra. Persze nem vagyok duci, hisz a súlyomhoz a magasságom is meg van. Egyszóval tokéletes alakom van.


04.20.

ma a szomszédban uzsonnáztam, mert a Sid-et orvoshoz kellett vinni. Szegényke már napok óta sántít a jobb hátsó lábára. Megröntgenezték a lábát, de nem találtak semmit. Szóval én átkerültem a pót- nagyszüleimhez, akik imádják , ha ott vagyok. A múltkor csak két napig nem voltak itthon, de amikor hazaértek, az első dolguk volt, hogy átjöjjenek hozzám. Nagyon szeretnek és én is imádok náluk lenni.


04.22.

A remek időnek köszönhetően, a nap nagy részét a kertben töltöttük. Ki vittünk két pokrócot és arra raktuk a játszó szőnyegemet. Apu kertészkedett, és én nem álhattam meg, hogy be ne segítsek neki a gazolásban. Legurultam hát a szőnyegemről és elkezdtem tépkedni a füvet. Nem biztos, hogy Apu erre gondolt. Délután Anyunak találkozója volt Pomázon agy nénivel, aki olcsóbban tud pelenkát hozni. Mivel ez egybe esett az uzsi idejével, apuval kettesben kajcsiztunk, pontosabban csak én ettem, Apu pedig etetett. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, az uzsonnát a kertben költöttem el. Apu kihozta a székemet a pokrócra, leült velem szemben és az árnyékban hamiztam. Az esti locsolást Anyuval kettesben csináltuk. Magára vett a kenguruba és így mentünk végig a kertben. Először a virágokat locsoltuk meg, majd a veteményes következett. Tök jó dolog ez a kertészkedés.

 

04.25

A kert egy részét, mely eddig az egyik virágágyás volt, Anyuék felszámolták. Ennek a helyén lesz a számomra kialakított játszótér. Mivel az egész telek egy lejtős területen fekszik, szükség volt némi földmunkára is. Végül is sikerült két vízszintes területet kialakítania felsőn lesz majd a hinta, egy szinttel lejjebb, pedig a homokozó és egy kis ház kap helyet. Este az egészet beszórtuk fűmaggal, hogy igazán szép legyen.

 

04.29.

reggel a doktorbácsinál kezdtünk, mivel úgy nézek ki mint egy nyuszi. A szemem fehérje szép pirosba váltott át. Már tegnap este is nagyon dörzsöltem, de Anyuék akkor még azt hitték, hogy csak az álmosság miatt teszem. Reggelre aztán a helyzet nem hogy javult volna, inkább tovább romlott. Anyu nyolckor már hívta rendelőt, és kilencre kaptunk is időpontot. A dokibácsi meghallgatta a légzésemet, megkérdezte, hogy nem folyik-e az orrom - ami persze nem folyik - , majd felírt egy szemcseppet. Ezt most öt napig kell csepegtetni, naponta háromszor. A dokibácsi szerint ne lepődjünk meg, ha három nap múlva úgy néz ki mint ha meggyógyultam volna, az öt napot tartsuk be. Estére aztán rátettem egy lapáttal, merthogy hőemelkedésem lett. Anyu az esti olajozásnál vette észre, hogy tűz forró a hátam. Elő hát a lázmérőt - amire eddig nem volt szükség és mindenki tartott tőle egy kicsit, mert a popsimba kell dugni - és nosza derítsük ki , hogy menni az annyi. Szerencsére a lázmérő "csak 38,0 fokot mutatott, amiből le kell még vonni 0,5 fokot, a mérés helye miatt. Esti állapotomnak köszönhetően, a vacsi sem ment simán, elég nyűöős voltam és nem is aludtam el egyből.

 

04.30.

Azt hiszem, a mai nap volt a legnyűgösebb, eddigi életem során. A hőemelkedésem egész nap megmaradt, és az alváson ill. a síráson kívül semmi mást nem csináltam. Na jó, még ettem is, de nem annyit mint máskor szoktam. Sehogy sem volt jó. Se ülve, se fekve, se a játszón, se Anyu ölében. A szemembe is csöpögtetni kell, ami nem túl kellemes. Délután azért elmentünk sétálni, mert olyankor nagyon jókat szoktam szunyókálni a ringatózó babakocsiban. Ahogy az első sarkon befordultunk, a Kevélyek felett gyülekező fekete felhőkből elkezdett cseperegni az eső. Gondoltuk sebaj. a séta az séta, és különben sem esik annyira, hogy meghátráljunk. Természetesen amikor körsétánkon, a házunktól a legtávolabbi ponthoz értünk, rendesen rákezdett az eső. Napfénytetőt előre, lábzsákot fel és erőltetett menetben irány haza. Mondanom sem kell, hogy egész úton egy szemhunyásnyit sem aludtam. Haza érve egyből Laci bácsiékhoz mentünk, ahol a teraszon telepedtünk le, miközben az eső továbbra is csak esett.Felváltva ringattak a babakocsimban, mire nagy nehezen elaludtam. Szundiztam is vagy húsz percet. a mai napon ez volt az ötödik húsz perces alvásom. Fürdés után megint megmértük a testhőmet, ami szerencsére lement 37,3 fokra.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.